A történeteink önbeteljesítő jóslatok. Nem mindegy tehát, hogy milyen történeteket mesélünk. Magunknak, önmagunkról és a világról. Mert a gondolataink és a szavak, amelyek kijönnek a szánkon az éppen aktuális valóságunkat teremtik.
Könnyen készpénznek vesszük, hogy eljön a holnap, hogy lehetünk még tanúi a naplementének, hogy sétálhatunk egyet az erdőben, hallgathatjuk áhítattal a madarak énekét, vagy összefonódhatunk bensőségesen egy pillanatra a másikkal, ki előttünk áll. Egy kis részünk azonban tudja, mily törékeny a jelen.