Paradigmaváltás, azaz egy élet transzformációja
20/05/2018
Forrófürdő és csokitorta, avagy az öngondoskodás valódi arca
22/12/2018
Paradigmaváltás, azaz egy élet transzformációja
20/05/2018
Forrófürdő és csokitorta, avagy az öngondoskodás valódi arca
22/12/2018
Show all

A Szabad szellem, az Irányító, és a Sztár

Nemrégiben egy nagyon izgalmas előadáson voltam a CHN szervezésében, ahol Ábri Judit és társai a Motivációs Térképet, egy harmadik generációs egyén- és szervezetfejlesztő eszközt mutattak be nagyon érzékletesen, kiscsoportos gyakorlatokkal fűszerezve. A motivációs térkép diagnosztikai eszközként használható az egyén, a csoport vagy egy egész szervezetben rejlő motivációs összefüggések megállapítására. Különleges téma ez mind a szervezetek életében, mind egyéni coaching-ban, mivel a motiváció gyakorlatilag láthatatlan.

Mi a motiváció?

Belső energia, vágy, akarat, szükséglet egyben, amely a személyiségünkből, önképünkből és elvárásainkból ered. Hogyan is lehetne ezt a láthatatlan erőt mérni? Ebből kifolyólag hogyan tudná egy szervezet vezetése, hogy mivel a legjobb motiválni dolgozóit? Mit kezdhet egy coach motivációs problémákkal küzdő ügyfelével? Erre kínál egyfajta választ a Motivációs Térkép, felhasználva a Maslow piramist (szükségletek megállapítása), Schein karrier horgonymodelljét (kompetenciák, indítékok és értékek feltérképezése), valamint az Enneagrammot (személyiség alapvető meghatározása).

Motivátoraim története

Nem lepődtem meg a kártyákon, amiket kiválasztottam magamnak 3 fő motivátoromként: a Szabad Szellem, az Irányító, és a Sztár ismerős fogalmak, énrészek. Azon viszont el voltam akadva, hogy hiedelmem szerint ez a három motivációs erő multinacionális környezetben töltött időszakomra volt csak jellemző, és mostani, karrierváltás utáni életemben valami másnak kellene érvényesnek lennie. De minek? Változnak-e a motivátoraink egy karrierváltással? Esetleg környezetváltozással, vagy éppen élethelyzetünk változásával?

3 fő motivátoromat tökéletesen el tudtam helyezni korábbi életemben, munkámban. Megnyilvánulásaik és korlátaik régi barátokká váltak a hosszú évek során. A Szabad Szellem – nevéből következtethetően – szabadságra vágyik, megzabolázhatatlan, ezért viszonylag szigorú keretrendszerbe zárva akár a deviancia bélyege árán is lázad. Én voltam a krónikus késő, a nagyszájú, aki kimondja, akkor is, amikor nem kellene, én voltam a nyitott irodában hangosan zenére táncoló, és még sorolhatnám. A szerencse mindig mellém szegődött, mert néhány halvány ejnye-bejnyén kívül a szabadság megadatott. Az Irányítónak fontos, hogy kiélje vezetési aspirációit, legyenek, akik követik és hallgatnak rá, akiknek irányt mutathat. Középvezetőként és projekt menedzserként ez az énrészem is megtalálta a játékterét, hiszen akár csapat, akár egy stratégiai projekt vezetőjeként mindig volt légüres tér a rendszerben, amit meg lehetett tölteni menedzseri tartalommal. A Sztár volt azonban mindig is szívem csücske. A Sztár szinte gyermeki módon elismerésre hajt, a legjobb akar lenni abban, amit csinál, és keresi sztárságának lehetséges fórumait.

Az egyén szempontjából a jó munkahely az, amelyik teret ad a fő motivátorok megélésének.

Mi a helyzet azonban, ha én magam vagyok a munkahelyem? Hátrahagyva a multivilágot állok most egy szál egyedül, de vajon magam mögött hagytam-e a motivátoraimat is? A Szabad szellem korábbi manifesztációja ugyanis mostanra értelmezhetetlenné vált, az Irányító kit irányítson, a Sztár pedig nem sztárkodhat magában, közönség nélkül. Az egyik előadó segítségemre sietett a kétség pillanatában, és rávezetett: a motivátoraink nem változnak, maximum a megnyilvánulásuk, a megélésük alakul át. Ekkor hirtelen összeállt a kép. Persze, a Szabad szellemnek már nem kell lázadnia és hangoskodnia, hiszen olyan szabad vagyok, mint még soha életemben. Az Irányítónak nehezebb dolga van, lenne mit irányítani, például üzleti szerkezetet bevezetni, szakmailag erőteljesebben megjelenni, ám ő még keresi helyét, picit botladozik. A Sztár volt a leginkább elkámpicsorodva az önálló, ámde magányos műfajban, de szerencsére ez az énrészem már megtalálta a fényt az alagút végén a számos szakmai csoportosulásban, partnerségben.  Megkönnyebbülés volt ezt ott helyben gyakorlatilag 4 perc alatt átfuttatni magamon. Ilyenkor érzem, micsoda előnyt és időhatékonyságot jelent 10 évnyi önismereti munka. Enélkül bizony igénybe vennék külső segítséget, hiszen mindenfajta átalakulás, élethelyzet változás remek témája egy coach-csal való együttműködésnek!

A Motivációs Térképről végezetül annyit, hogy a Magyarországon újnak számító eszköz mérföldkő a motivációval való munkában, előrelépés az eddig többnyire személyiségteszteken alapuló egyéni és szervezeti fejlődésnek. Bővebben az eszközről magyar nyelven a CHN honlapján olvashatsz.

Ha szeretnél tudatosan ránézni az életedben zajló változásokra, akár karrierváltás, akár kapcsolati átalakulások viszonylatában, ne habozz, lépj velem kapcsolatba! Bővebben rólam itt olvashatsz.

Az általam felhasznált forrást a Motivációs Térképek leírásához itt találod.

Fotó: Ross Findon, Unsplash

 

Ingrid Balogh
Ingrid Balogh
Balogh Ingrid egy szenvedélyes utazó, félelmeit többnyire legyőző amazon, minden lépésével hitelességét kereső ember. Közgazdász végzettséggel, 14 éves supply chain tapasztalattal és Dél-Kelet Ázsiában töltött évekkel a háta mögött minősített coachként (CPCC, PCC) és vezetőfejlesztő trénerként hatalmas lelkesedéssel és várakozással veti bele magát új életének szépségeibe.