Mi az öröm és hogyan találunk rá a világ zajával, unalommal, gondokkal terhelt szürke hétköznapokban?

Van egy nem túl régi szokásom, mégpedig a hálaadás. Reggelente szoktam menetrendszerűen magam leültetni és elmerengeni azon, miért is vagyok ma éppen hálás. Legalább tíz pontot igyekszem ezzel a módszerrel írásos formában összegyűjteni szeretett sokadik naplómba. Némiképp erőltetetten indult, enyhe amerikai csöpögős szeretlek-movie ízt hagyott a papíron, de túllendültem az első nehézségen. Azóta minden egyes ilyen alkalom egy csoda, a magammal töltött fél óra varázsa, az életemben lévő szépségek számbavétele leírhatatlan belső békét és örömöt generál. Ennek az időnek a tisztasága, ártatlansága minden nap vadonatúj, ropogós lapot teremt az életemben. Bármi is történt előző nap, egy hálaadásos félóra után mindig elönt a bizonyosság, hogy az univerzum alapvetően kedves és kegyes. Úgy indulok neki az új napnak ilyenkor, hogy ez lesz a legpompásabb 24 órája az eddigi életemnek tele lehetőségekkel és meglepetésekkel.

El tudod ezt az érzést képzelni? Átérzed annak súlyát, hogy napi pár percért cserébe ilyen érzést lehet kapni?

Az öröm mindennapi megélésének egyik legegyszerűbb módja a hála. 

A hála érzésének gyakori megélése és kinyilvánítása megváltoztatja, örömtelivé teszi az életed alaphangulatát. Ez itt a tuti tipp. Az egyik legalábbis. Kérdezed, hogyan? Nincs időd ilyesmire, szalad a ház, szalad az egész életed, rohanás van, főleg reggelente. Igen, van úgy, hogy én is elfelejtem. Napokra, hetekre. Elsodor az élet, kiperegnek kezeim közül a reggelek, mint a tiszta, szétguruló, csontszínű gyöngyszemek. Ilyenkor mi történik? Semmi. Az elszalasztott örömpercek elMÚLTak. Lépek egyet tovább, és újrakezdem, mert újra akarom kezdeni. Bármelyik reggel, vagy délután vagy este, tökéletesen alkalmas az újrakezdésre.

A boldogság [és az öröm] szintetikus: vagy létrehozod, vagy nem! (Travis Bradberry)

Hidd el, az a fél óra létezik, találd meg, állj neki, próbáld ki, csináld, és szeresd meg az életedet.

Az én mai listám:

• Hálás vagyok, hogy csend van ma körülöttem
• Hálás vagyok, hogy ezen a csodás napon a náthámat az évek óta tartogatott osztrák punccsal kezelhettem
• Hálás vagyok, hogy ma nem is voltak olyan rettenetesen sokan a Sparban
• Hálás vagyok, hogy csak a náthától szenvedek, és nincs komolyabb bajom
• Hálás vagyok az e heti rengeteg baráti összejövetelért
• Hálás vagyok, hogy a csapattársaimmal egymás folyamatos szakmai támogatói vagyunk
• Hálás vagyok, hogy van autóm, és nem kellett gyalog mennem ma a postára
• Hálás vagyok, hogy megérkezett a gyönyörű szék, amit rendeltem
• Hálás vagyok, hogy viszonylag könnyű volt összeszerelni
• Hálás vagyok, hogy anyukám mindig csinál nekem húslevest, vagy amit kérek
• Hálás vagyok, hogy összehozott a sors Krisztával, és hálás vagyok, hogy már együtt dolgozunk
• Hálás vagyok, hogy tudok angolul
• Hálás vagyok a csodaszép iciripiciri karifámért
• Hálás vagyok a szomszédoknak, hogy bár egész nap hangosan hőbörögnek, de ma nem dübörög náluk a Kombiné, kombiné, csipkés kombiné